Hírlevél feliratkozás

Minden mezőt tölts ki:

Keresztnév:
Kérjük, ezt a mezőt is töltsd ki!
E-mail:
Kérjük, ezt a mezőt is töltsd ki!

Ha nem teszel pipát a négyzetbe, nem tudunk tovább menni.
Ha nem teszel pipát a négyzetbe, nem tudunk tovább menni.
  • Termékek
  • Boltok
  • Fiók
  • Hírlevél
  • Kosár
    Kosár
  • Info

Ahol a gyapjú új életet kap

Fjallraven logo

gyapjú újrahasznosítás

Ahol a gyapjú új életet kap

Több mint 1000 tonna gyapjút dobnak ki vagy semmisítenek meg Svédország-szerte minden évben. Ez az, ami ellen az Ullkontoret alapítói Gotland szigetén fel akartak lépni. Ma már a Fjällräven sok tonnányi mosott gyapjút vásárol tőlük: olyan gyapjút, ami egyébként kárba veszne.
Bolyhos, fehér gyapjú áll feltornyozva előttük, mint egy hófödte hegyorom. A mosási procedúra végére értek Ullkontoretnél. Így néz ki a gyapjú a válogatás, a szálak kibogozása és bolyhosítása után, persze, csak miután ment még két kört egy óriási mosógépben, három kört az öblítőgépben, és kettőt a szárítógépben. Amikor a 10 méteres szárítógépben véget ér a szárítás folyamata, a gyapjú a tetején, egy csövön bukkan elő, becsomagolásra készen.

„Ez egy igazán egyedi termék. Mondjuk, felhív valaki, hogy kell neki két tonna gyapjú; mi meg sem lepődünk: persze, megoldjuk. Korábban erre senki nem volt képes Svédországban” – mondta Jenny Andersson, büszkén megveregetve egy bála zsákvászonba csomagolt gyapjút. Mindez akkor kezdődött, amikor ő, aki eredetileg építészmérnök, és a társa, Hans Bulthius, aki építész, megalapították ezt a farmot, tízpercnyi útra Visbytől keletre, Gotland szigetén. Valami újat akartak alkotni, és mivel mindketten érdeklődtek a gyapjú mint anyag iránt, arra gondoltak, valamit megpróbálhatnának kezdeni a rengeteg gyapjúval, ami évről évre kárba vész; ez kiemelten igaz Gotland szigetére és az ottani rengeteg birkafarmra.

„Először arra gondoltunk, építkezési anyagnak használnánk a gyapjút agyagtéglák mellé. Ám a gyapjúban található olajok átszivárognak a falakon, ha nem lettek megfelelően kimosva... Így a gyapjú megfelelő mosására kerestünk megoldást” – mondta Hans, hozzátéve: „Később persze beláttuk, hogy a gyapjú túl értékes ahhoz, hogy építőanyagnak használjuk. Micsoda pazarlás lenne! Mintha jó minőségű kasmírból szabnánk ki lábtörlőket. A gyapjúnak a ruhaiparban a helye.”

Gépek importálása

Svédországban nem volt hagyománya annak, ahogy ők megpróbálták a gyapjút hasznosítani. Volt pár apró gyapjúmosoda, de ők legfeljebb a kézműves igényeket tudták kiszolgálni. Hans és Jenny sokat utazott külföldre, hogy információt gyűjtsenek.

„A végén találtunk egy akkora mosodát, amekkorára gondoltunk: Spanyolországban” – mesélte Jenny.

2013-ban megvették és hazaszállíttatták a gépeket Gotland szigetére. Három évvel később már virágzott az üzlet. Csak itt, Gotland szigetén 100 tonna gyapjút termelnek; Svédországban összesen legalább 1200 tonnát. Az éves termelés akár az 1800-2000 tonnát is elérheti, de jó, ha ennek a 20%-át felhasználják. A maradék 80%-ot elégetik, eldobják, elássák. Ezzel párhuzamosan viszont több millió korona értékben importál az ország gyapjút; közben pedig ez a fantasztikus, természetes alapanyag a csodás tulajdonságaival ott hever a küszöbön.

Gotland legnagyobb farmja, a Skäggs csak egy rövid autóútra van Ullkontorettől, és Anders Kaungs, a farmer földje egy részét a 650 birkája legeltetésére használja. A jószágokat a húsukért tenyészti, de évente kétszer nyírja is őket, hogy tiszták, egészségesek maradjanak.

„Régebben elégettük a gyapjút, mert nem vettük hasznát, de már akkor is nagy pazarlásnak éreztem ezt” – mondta Anders, és részletesen elmesélte, hogyan ássa el a többi birkatenyésztő a gyapjút, vagy használja legjobb esetben az ólak padlóján bélelésnek, ha az állatok odabent vannak.

Mikor odalátogattak, az újszülött bárányok éppen szalmát csócsáltak az ólakban. Némelyik olyan fiatalka volt, hogy vékony gyapjúbolyhaik között még átütött bőrük rózsaszíne. Az anyaállatokat már nem mondhatták igazi fehér gyapjasnak, ám esőben, vagy később, ha a lenyírt gyapjú megfelelő mosási eljáráson esik át, a gyapjú visszanyeri hófehér színét. Anders Texel, Dorsetés svéd finewool birkákat tenyészt.

„A legtöbbjük fehér; a szürke ritka. Mégis, a szürke birkabőr az igazán népszerű. Az emberek valahogy nem vonzódnak a fehér iránt” – mondta Anders.

Gyapjú bélésként

Most azonban a fehér gyapjú megtalálta életcélját: a Singi Wool Padded Parka és egyéb termékek béléseként. Ez egyike azon Fjällräven termékeiknek, amelyek az úgynevezett megmaradt gyapjút hasznosítják fel, amelyet mind Gotland szigetéről, az Ullkontorettől vásárolnak.

„Ez jelenleg fedezi a birkák nyírásának költségét. Ám ennél fontosabb a tudat, hogy a gyapjút felhasználják; nem megy veszendőbe” – mondta Anders. Minden évben kétszer eljön a nagy gyapjúmosás ideje Hans és Jenny számára az Ullkontoretnél. Napi két tonnát is át tudnak küldeni a százéves, mechanikus mosógépeken. Évente összesen 40 tonnát mosnak.

„A legnagyobb kihívás annak megelőzése, hogy a folyamat végén egy gigantikus nemezcsomót kapjunk. Pont a megfelelő hőmérsékletre van szükség a tartályban, de ennél is fontosabb a mozgatás minimalizálása. A gyapjúnak gyorsan át kell jutnia a folyamaton” – magyarázta Jenny, és megmutatta a két tartót, amelyek biztosítják a gyapjú gyors átjutását a gépezeten.

Az, hogy ez Skandinávia legnagyobb gyapjúmosodája, meglehetősen ellentmondásos tény. Íme, itt van pár lelkes ember egy balti-tengeri szigeten, és változtatni akarnak azon, ahogy az erőforrásaikat használják. Svédországban azonban nincs megfelelő infrastruktúra, amely segítene nekik a küldetésükben.

A szomszédos Norvégiában máshogy állnak a kérdéshez. Az országban utazó birkanyírók külön besorolási rendszert használnak, így még ott, helyben szét tudják megfelelően válogatni a gyapjút.

gyapjú újrahasznosítás

gyapjú újrahasznosítás

Most azonban a fehér gyapjú megtalálta életcélját: a Singi Wool Padded Parka és egyéb termékek béléseként. Ez egyike azon Fjällräven termékeiknek, amelyek az úgynevezett megmaradt gyapjút hasznosítják fel, amelyet mind Gotland szigetéről, az Ullkontorettől vásárolnak.

„Ez jelenleg fedezi a birkák nyírásának költségét. Ám ennél fontosabb a tudat, hogy a gyapjút felhasználják; nem megy veszendőbe” – mondta Anders. Minden évben kétszer eljön a nagy gyapjúmosás ideje Hans és Jenny számára az Ullkontoretnél. Napi két tonnát is át tudnak küldeni a százéves, mechanikus mosógépeken. Évente összesen 40 tonnát mosnak.

„A legnagyobb kihívás annak megelőzése, hogy a folyamat végén egy gigantikus nemezcsomót kapjunk. Pont a megfelelő hőmérsékletre van szükség a tartályban, de ennél is fontosabb a mozgatás minimalizálása. A gyapjúnak gyorsan át kell jutnia a folyamaton” – magyarázta Jenny, és megmutatta a két tartót, amelyek biztosítják a gyapjú gyors átjutását a gépezeten.

Az, hogy ez Skandinávia legnagyobb gyapjúmosodája, meglehetősen ellentmondásos tény. Íme, itt van pár lelkes ember egy balti-tengeri szigeten, és változtatni akarnak azon, ahogy az erőforrásaikat használják. Svédországban azonban nincs megfelelő infrastruktúra, amely segítene nekik a küldetésükben.

A szomszédos Norvégiában máshogy állnak a kérdéshez. Az országban utazó birkanyírók külön besorolási rendszert használnak, így még ott, helyben szét tudják megfelelően válogatni a gyapjút.

Ekkor ki is választják a legjobb minőségűt. A többit elszállítják Nagy-Britanniába, egy norvég tulajdonú mosodába, majd onnan a szövőmalmokba, ahol számos termékhez használják fel, többek között bútortextíliákhoz. 

„Nagy-Britanniában, Norvégiában és Izlandon az állam elhatározta, hogy támogatja a birkatenyésztőket. Norvégiában az állam felvásárolja fix áron az összes termelt gyapjút. Szóval, teljesen mások a szokásaik a gyapjú felhasználása területén” – mondta Hans.

Svédországban ezzel szemben egy zsákba dobják nyírás után az összes gyapjút, osztályozás nélkül. A svéd gyapjúra, amely durvább, mint az új-zélandi és ausztrál merinó gyapjú, úgy tekintenek, mint a húsipar egy melléktermékére. Remélhetőleg ez a rettentő nagy pazarlás hamarosan véget ér.

Mikor a Fjällräven megkereste az Ullkontoretet azzal, hogy a svéd gyapjú vajon felhasználható-e valamire, rögtön vett is pár tonnával, ami egyébként kárba veszett volna.

„Azt látjuk, növekszik a svéd gyapjú iránti kereslet, és egyre több megrendelést kapunk attól a német cégtől, amely olyan gyapjú szigetelőanyagot gyárt, amelyet a Fjällräven használ. Most már csak a megfelelő minőség biztosítására kell ügyelnünk, hogy teljesíthessük az egyre nagyobb megrendeléseket” – mondta Hans.

A 2016-os kezdés óta sokat tanult mind az Ullkontoret, mind a Fjällräven, de még a farmerek és a birkanyírók is, akik a projekt kulcsszereplői.

A minőség javul

újrafeldolgozott gyapjú

Gyorsan kellett sok mindent elsajátítani, és rengeteg megbeszélés, visszajelzés volt arról, mire van szüksége az ügyfeleknek: hogy a birka különböző részeiről származó gyapjú éppen mire használható. Igen érdekes folyamat volt.

„A farmerek megtanulták, hogy mit szeretnénk, mire van szükségünk. A minőség évről évre javul. A mosodánkat is átalakítottuk; nem használunk fosszilis üzemanyagokat, a víz pedig a saját, esővízgyűjtő tavunkból származik. A használt vizet megtisztítjuk és újrahasznosítjuk a földeken és a gyűjtőtóban. Az az álmunk, hogy semmilyen erőforrásunk ne vesszen kárba; szépen haladunk, de még messze az út vége” – mondta Anders.

„Arról álmodozunk, hogy mindet itt csinálunk meg, Gotland szigetén, a nyers gyapjútól a kész termékekig. Ehhez azonban gépek kellenek, és még több tanulás. Vannak fonógépeink, de kellenek még szövőgépek és szövőműhelyek” – mesélte Jenny, miközben mutatva a többféle gyapjút.

„Ebből a takaros, fényes, szürke, gotlandi gyapjúból csodás sál készülhet. Ez a bolyhos, rugalmas, fehér gyapjú pedig egy nap egy Fjällräven kabát bélése lesz. A lehetőségek végtelenek.”

újrafeldolgozott gyapjú

Gyorsan kellett sok mindent elsajátítani, és rengeteg megbeszélés, visszajelzés volt arról, mire van szüksége az ügyfeleknek: hogy a birka különböző részeiről származó gyapjú éppen mire használható. Igen érdekes folyamat volt.

„A farmerek megtanulták, hogy mit szeretnénk, mire van szükségünk. A minőség évről évre javul. A mosodánkat is átalakítottuk; nem használunk fosszilis üzemanyagokat, a víz pedig a saját, esővízgyűjtő tavunkból származik. A használt vizet megtisztítjuk és újrahasznosítjuk a földeken és a gyűjtőtóban. Az az álmunk, hogy semmilyen erőforrásunk ne vesszen kárba; szépen haladunk, de még messze az út vége” – mondta Anders.

„Arról álmodozunk, hogy mindet itt csinálunk meg, Gotland szigetén, a nyers gyapjútól a kész termékekig. Ehhez azonban gépek kellenek, és még több tanulás. Vannak fonógépeink, de kellenek még szövőgépek és szövőműhelyek” – mesélte Jenny, miközben mutatva a többféle gyapjút.

„Ebből a takaros, fényes, szürke, gotlandi gyapjúból csodás sál készülhet. Ez a bolyhos, rugalmas, fehér gyapjú pedig egy nap egy Fjällräven kabát bélése lesz. A lehetőségek végtelenek.”

© 2019 - Mountex Kft. Minden jog fenntartva. Az oldalt fejleszti a H3 Informatikai Kft.
A Weboldalon található mindennemű tartalom a Weboldal üzemeltetőinek szellemi tulajdonát képezi és a Weboldal üzemeltetői előzetes írásbeli engedélye nélkül sem online, sem nyomtatott formában nem használható fel.

HU / RO / SK